Gyémánt árak

A gyémánt ára, értéke nagymértékben függ a kő minőségétől, tisztaságától, nagyságától, színétől. Ezeknek a tulajdonságokhoz járul még a csiszolás minősége. Az említett tulajdonságokon kívül a gyémánt árát egyéb tényezők is hatással vannak, különösen az ajánlat és kereslet kérdése. Napjainkban a kereslet és kínálat mesterséges egyensúlyban való tartásával a gyémántárak ingadozása csak ritkán fordulnak elő.

A kisebb köveknél a gyémántártöbbletet a magasabb csiszolási költségek okozzák. Egy egykarátos kő csiszolásához sokkal kevesebb munka és gyémántpor szükséges, mint 100 olyan kisebb kő megcsiszolásához, amely összesen tesz ki egy karátot. A nyers kövek ára körülbelül nyolcada-tizede a csiszoltakénak.

gyemant árak

A drágakőként felhasznált gyémántárát, értékét a 4C alapján határozzák meg:

  • Colour (szín)
  • Clarity (tisztaság)
  • Carat (tömege karátban)
  • Cut (csiszolás)

Az ékszerminőségű gyémánt árának, értékének meghatározó alapja a különös  színük. Leszámítva a ritka, színes gyémántokat (rózsaszín, kék) a drágakövek értéke annál magasabb, minél fehérebb a színük. A gyémánt általában a sárga szín irányába tér el a fehértől, az árnyalatokat többféleképpen jelzik, a legelterjedtebb skála az ábécé betűit használó, amely a d betűtől, a legfehérebb minőségtől kezdődik. A gyémántárak és az osztályozás, sokféle osztályozás létezik, például GIA, CIBJO, de ezek nagyon hasonlítanak egymásra, a kövek értékelésekor gyakorlatilag ugyanazt az eredményt adják.

gyémánt szín

A kövek színének osztályozására két módszert alkalmaznak: a gyémántműhelyekben az úgynevezett mesterpéldányok (masterstones) lelhetők fel, minden színfokozatból, és az új gyémántokat ezekhez hasonlítják.  A szín megállapítására használják az 1972-ben feltalált Gran kolorimétert (nevét feltalálója, Paul Gran után kapta) is, mely ±½ pontossággal megállapítja a színfokozatot.

A gyémántárak megállapítását, a gyémántok tisztaságának ellenőrzését tízszeres nagyítás alatt végzik. Mindent, ami ilyen nagyítás mellett látható, zárványnak neveznek. A zárványok rongálják a drágakövek minőségét, azért mert csökkentik az átlátszóságot és befolyással lehet a kő színére is.

gyémánt zárvány

A gyémántárak értékcsökkentő hatása függ az elhelyezkedésüktől, méretüktől és intenzitásuktól. Leggyakoribb zárvány a grafit. Egy gyémánt tisztaságát több tényező is befolyásolja: a zárványok mérete – minél nagyobb egy kő ásványtartalma, annál kisebb a tisztaságának fokozata a zárványok száma – minél több zárvány található egy kőben, annál kisebb tisztaságának fokozata a zárványok helyzete – egy zárvány akkor a legláthatóbb, ha közvetlenül a fazetták alatt helyezkedik el. A pavilon zárványai sokszorosan visszatükröződnek a kövön, ezért reflektoroknak is nevezik őket. A zárványok kevésbé észrevehetők, ha a korona fazettái alatt találhatók, vagy a rundiszt mentén. A külső és belső hibák természete – a belső hibák a zárványok, ezek változó alakúak és méretűek lehetnek. A felületi, azaz külső hibák a fazettákon megjelenő abráziók, karcok, üregek, csiszolásnyomok stb. a hibák színe – ha a hibák (elsősorban zárványok) helyi elszíneződéseket okoznak, melyek eltérnek a gyémánt eredeti színétől, lecsökken a kő tisztaságának fokozata.

gyemant tisztaság

A gyémántárak a tőzsdén:

A gyémántiparnak két ága van: a drágakőnek alkalmas gyémántok értékesítése, és a gyémántok értékesítése ipari alkalmazások számára. A nemesfémekkel ellentétben (arany, ezüst, platina) a gyémántot nem értékesítik tőzsdei árucikként. A drágakőpiac nagy részét a gyémánteladások alkotják, a gyémántok viszonteladása ezzel ellentétben elenyésző forgalmat bonyolít. A gyémántpiac egyik érdekessége, hogy földrajzi szempontból rendkívül koncentrált. Drágakőként hasznosítható a gyémántok 93%-át,  2003-ban az Indiai Surat városában csiszolták. Speciális csiszolóműhelyek üzemelnek: Antwerpenben,  Londonban, New Yorkban, Tel-Avivban és Amszterdamban, és Budapesten. A világ gyémánt kereskedelmét a Johannesburgi és Londoni  székhelyű De Beers vállalat felügyeli. A gyémántárak meghatározását a kereskedelem nagyban befolyásolja. A gyémántkereskedelem központja Antwerpen, ahol a világ gyémánttermelésének 80%-a, a csiszolt gyémántok 50%-a cserél gazdát. Ennek tükrében a belga város a világ gyémánt fővárosa. New Yorkban értékesítik azonban a világ drágakőgyémántjainak közel 80%-át. Meghatározó gyémántárak a kereskedelemben. A piacot egyértelműen az 1888-ban alapított De Beers vállalat uralja, amely nemcsak a kereskedelemben, hanem a kitermelésben is élenjáró. A vállalat sikeres marketingkampányt is folytatott, hiszen a 20. század közepén sikerült felélesztenie az észak-amerikai gyémántpiacot. Szlogenje a Diamond is Forever világszinten elismert.

A WFDB-t  (World Federation of Diamond Bourses – Gyémánttőzsdék Nemzetközi Föderációja) kisebb gyémántkereskedő-házak alapították. Az egyesület nevéhez fűződik a World Diamond Council (Gyémánt Világtanács)[32] megalapítása 2000-ben, amelynek célja megakadályozni, hogy a gyémántkereskedelemből származó nyereségből háborúkat és embertelen tetteket pénzeljenek. Ugyancsak a WFDB támogatja a kétévente megrendezett World Diamond Congresst (Gyémánt Világkongresszus) és a gyémántok osztályozásában, besorolásában érdekelt International Diamond Councilt(Nemzetközi Gyémánt-tanács). A gyémánt árát, értékét elsősorban karátban kifejezett nagyságuknak köszönhetjük, viszont a gyémánt ára egyszerűen az előállítás magas költségeit tartalmazza.
Az ipari gyémántok piaca a drágakőpiactól eltérően működik. A gyémánt árát itt keménysége és hővezető képessége határozza meg, így a gemmológiai jellemzői (fény, szín, tisztaság) jelentéktelenné válnak. Az évente kitermelt gyémántmennyiség mintegy 80%-át (évi 100 millió karátot, azaz 20 tonnát) használják fel az iparban. A bányászott gyémánt mellett a piac fontos termékei a mesterségesen előállított gyémántok (évente 3 milliárd karát, azaz 600 tonna). Elsősorban vágásra, fúrásra, csiszolásra és őrlésre használják, mivel apró méretük miatt kiválóan lehet illeszteni őket. Az ipari gyémántokat laboratóriumokban is használják (magas nyomású próbák).

Érdekességek a gyémánt árakon kívül:

Különleges fizikai tulajdonságaik miatt a gyémántok több kultúrában is kiemelt jelentőséggel bírtak és bírnak napjainkban is. A hinduknál elmaradhatatlan szokás volt, hogy az istenek szobrait gyémántszemekkel díszítették. Indrát leggyakrabban fegyverével Vajraryudhammal, azaz a villámmal együtt ábrázolták. A vajra szó jelentése szanszkrit nyelven gyémánt. Van egy másik elterjedt elnevezése agira, melynek jelentése tűz vagy nap. A gyémántoknak összesen 14 elnevezése létezik a hagyományos hindu kultúrában.

A legendák szerint, a gyémántokat számos természetfeletti jellemvonásokkal ruházták fel:

  • biztos győzelmet jelentett, ha a gyémántot a bal karon viselték
  • immunitást biztosít pánikbetegségekkel,  pestissel és babonázással szemben
  • gyógyítja a kóros alvajárókat és elmebetegeket
  • semlegesíti a mágnes tulajdonságait, viszont az arab kultúrában úgy gondolták, hogy a mágnesnél jobban vonzza a vasat
  • a gyémánt keménységét csak friss kecskevérrel lehet megtörni a hinduk úgy tartották, hogy a repedezett felületű gyémánt szerencsétlenséget hoz

A világ egyik legrégebbi könyve a Kínában talált Gyémánt gyűjtemény leírása, mely Buddha tanításait írja le. A könyv címe jelképes: egy gyémánt pengére vonatkozik, mely átvágja a hétköznapok illúzióját, megvilágítva az igazat és örökkévalót. A drágaköveknek is nagy jelentősége van a buddhizmusban: a hármas kő Buddhát, a dharmát és a sanghát szimbolizálja.